Most levadásszátok a hangadókat. A millásokat ellenőrzi az Apeh, Navarroék mintha nem is léteztek volna soha, az éhségmenet résztvevőjét már megtalálta a rendőrség, a hangadó lehet kertész, „oszt jó napot”. A legtöbbtől pedig csendesen veszitek el a levegőt. A média hallgat. A szobrokat „csakazértis” elviszitek, a stadiont, a teret kedvetekre építitek. Közben sokaknak költözniük kell, a nem is tudják hová, gyerekek éheznek. Ezek a történetek, mind összegződnek. Lassan eléri a sértettek tömege azt a kritikus határt, ami már kezelhetetlen. Márciusban már gyanítom, megélitek a tehetetlenséget. Hú, az nagyon kellemetlen. Egyszer kezdő koromban, egy „fél zárt” nevelőotthonban megéltem. Az óra végén összevesztem a hangadókkal egy csoportban. Elkövettem a legnagyobb hibát. Félbehagytam a dolgot, „osztottam kokit meg sallert”, megszólalt a csengő, bevágtam az ajtót magam mögött, otthagytam a konfliktust, „oszt jónapot”. Másnap óra előtt átgondoltam, hogy ebben a csoportban a hangadók talán már elérték azt, hogy az erős mag „hülye picsának” bélyegez és ellenállnak. Már mindent figyelve érkeztem, mert ilyenkor, nem volt okos dolog pl. csak úgy a székre huppanni. Amíg a hetes elmondta a magáét, teszteltem a székem felületét és a lábait, rendben volt. Amikor mondtam, hogy „foglaljatok helyet”, váratlanul mindenki állva maradt. Csend. Álltam ott a 30 szépen tetovált, sokat megélt ifjúval szemben, a magamra erőltetett fapofával és pörgött az agyam, emelkedett a vérnyomásom. 30 ellenőrzőt nem lehet elkérni. Nincs is kinek küldeni. Hülye vagyok, a falig mentem, nem adtam nekik tegnap esélyt sem a válaszra. Ha most az igazgatóért rohanok, leírtam magam örökre. Ha ezek így összeálltak, kivégeznek, több magyar órát itt már nem tartok. Igaza van a sok pasinak, ezekhez ne menjen nő…. Percekig álltunk így, majd a mutáló hangok énekelni kezdtek és tudatosult bennem, hogy megtudták, ma van a szülinapom. Utólag tudtam meg, hogy egy kollégám, akihez panaszkodni mentek, megbeszélte, rendbe tette velük a dolgot, tudatosította a jó tulajdonságaimat és nyilván a születésem dátumát is ő említette. Eltakarította a szemetet utánam. A vérnyomásom rendeződött, az önértékelésem is helyreállt. Na, ez az utolsó mozzanat nektek nem lesz. Ugyanis nektek nincs jó kollégátok, ti mind ugyanazt fújjátok.
