Nekünk nem voltak ellenségeink. Nekünk nem kellett naponta szégyenkeznünk. Nem kellett félnünk, hogy mikor tudjátok meg, hogy hányunk tőletek. Nem szorongtunk azért, mert ilyen mélységekben már előretörhet a szélsőség. Újra. Bennünket nem bánt, hanem védeni próbál az EU. Tőletek! Már régen azért imádkozik az egykori híveitek többsége, hogy legyen ennek vége. Elég volt a „nyócévezésből”, a „zellenségekből”, nekünk(!) nem ellenségünk az a sok fejlettebb ország, aki próbál benneteket leállítani. Ti lettetek az ellenségeink, a legkisebb tanya, vezető posztjain is bután páváskodva, pöffeszkedve, hatalmaskodva. Európa nem tud megállítani? Ha mi ugyanazt szeretnénk, mint a ti –nem, a mi!- bírálóitok, akkor most hányan is vagytok tulajdonképpen? Nem a „zelmútnyócévben”, amikor uszítottatok, hanem MOST. Meggyőződésem, hogy néhány tízezer ember és deviáns ideológusai bosszantják a zembereket és az EU-t.